Jászivány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2017 (XII.11..) önkormányzati rendelete Jászivány Község településképének védelméről

Jászivány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 19/2017 (XII.11..) önkormányzati rendelete
Jászivány Község településképének védelméről

Jászivány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
  • az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal;
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
  • Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
  • Bükki Nemzeti Park Igazgatósága;
  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
  • a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
  1. Fejezet
Általános rendelkezések
1.A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1.§

E rendelet célja Jászivány Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
2 .Értelmező rendelkezések
2. §

E rendelet alkalmazásában:
1.Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
2.Föld színek (terra színek): tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös – narancs - sárga – zöldessárga
II. Fejezet
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. §


(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése

4. A helyi védelem fajtái
4. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó 
     valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre
b) utcaképre
c) közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert
     meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, művi értékeket a 3. számú mellékletben meghatározott műalkotásokat.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. §

(1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész
      javaslatát.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi
    szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének
     megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját e rendelet 2. – 3. melléklete tartalmazza.
(5) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 2 – 3. melléklete alapján –
      tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését
b) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám)
            c) rövid leírását
d) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben
    (amennyiben ismert)
e) a védelem módját
(6) A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az
     önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas
    költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota
    visszafordíthatatlanul károsodik,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel
    összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett terület természeti csapás miatt elveszti karakterét
(8) A védettség megszüntetésére irányuló javaslat melléklete az állapotrögzítő dokumentáció,
      amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek,
    homlokzatok, műszaki leírás), tájérték esetén a természeti tényező ismertetését
c) fotódokumentációt,
(9) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó
      rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

6. A helyi védett érték fenntartása
6. §

(1) A védetté nyilvánított helyi érték megőrzése és fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles
az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
(2) A fennmaradáshoz előtérbe kell helyezni az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatot.
      A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(4) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek

7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
7. §

(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) belterületen: általános településrész
b) külterületen:
ba) Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe
bb) Hevesi sík Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület
bc) Pélyi szikesek Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
bd) Jászság Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület
be) Jászapáti – jászkiséri szikesek Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
bf) Országos ökológiai hálózat elemei
bg) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
(3) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan jelen rendelet 1. számú melléklete, külterületen a kihirdetett magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák.

IV. Fejezet
A településképi követelmények meghatározása

8. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. §

(1) A település helyi védett értékeinek felsorolását e rendelet 2.- 3. melléklete tartalmazza.
(2) A település helyi védett épülete a település népi építészeti vonásokat hordozó tájház.
(3) A település helyi védett épületei felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Helyi védett épület esetén:
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d) az épületek homlokzatának felületképzése az eredetihez hasonló lehet,
e) a tetőfedés színe az eredetihez hasonló lehet,
(5) A település helyi védett műalkotásai a szobrok.
(6) A település helyi védett műalkotásainak felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(7) Helyi védett érték (műalkotás) esetén:
a) a fő rendeltetés megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a műalkotás helyéről nem elmozdítható
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. §

(1) Általános településrészen új lakóépület építése esetén csak magastetős építmény építhető.
(2) Általános településrészen könnyűszerkezetes (fém, fa stb.) épület csak abban az esetben építhető, ha külső homlokzati színezésben illeszkedik a környezetéhez.
(3) A külterület településképi szempontból meghatározó terültén a kialakult hagyományokhoz illeszkedő épület építhető. Hagyományos építőanyagok (tégla, vályog, nádfedés, cserépfedés, zsindely, deszka oromfal) felhasználásával, továbbá hagyományos építészeti formák alkalmazásával, tetőhajlásszöggel épüljön.
(4) Általános településrészen:
a) Oldalhatáron álló beépítési módnál az építési oldalon lévő telekhatáron és a hátsó
    telekhatár építési oldaltól számított telekszélesség feléig kerítés építése kötelező.
b) Egyéb beépítési mód esetén az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó
     telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
c) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár
    oldalhatárnak számít.
d) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó
    telekhatár szabályait kell alkalmazni.
e) A kerítés magassága minimum 1,20 méter, maximum 2,50 méter.


(5) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében szabadon álló, vagy majorszerűen csoportosított olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.
(6) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés jelenjen meg.
(7) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében a tetőhajlásszög 36-45 fokos, a héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés akkor lehetséges, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna vagy szürke. Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, elsősorban a légcsere és a közlekedés céljára méretezettek legyenek.
10. Egyéb, általános területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. §

A lakó funkciójú épületek elhelyezésére alkalmas területen lakóépület építése esetén hullámpala, műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

11. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
11. §

(1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(5) Természetvédelemmel érintett területeken
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
12. Reklámok, reklámhordozók
12. §

(1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, az előkertben nem helyezhető el,
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
13. Egyéb műszaki berendezések
13. §

(1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
V. Fejezet
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

14. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.
(8) A jegyző a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

VI. Fejezet
Településkép-érvényesítési eszközök

15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15. §


(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.


16. A településképi véleményezési eljárás
16.§

E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.


17.A településképi bejelentési eljárás
17.§


(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település helyi védett utcaképet, vagy helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokat érintő
a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja szerinti építési engedélyhez
b) nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
c) a 5. melléklet szerinti esetekben.
(2) Amennyiben a 5. mellékletben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 6. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(7) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2
    év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a
     működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.


18. A településképi kötelezés
18.§

(1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
(2) A településképi kötelezés beépítési, helyrehozatali, illetve beültetési kötelezettség lehet.
(3) Amennyiben a kötelezésnek az elkövető megadott határidőn belül nem tesz eleget, a polgármester településképi bírságot szabhat ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezései alapján.

VII. Fejezet
Záró rendelkezések
19. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Jászivány Község településképének védelméről szóló 17/2017.(XI.07.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti a Jászivány Község Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2005 (XII. 20.) önkormányzati rendelet:
a) 4.§ (2) bekezdés j.), m.) pontja
b) 6.§ (3) bekezdés k.) pontja
c) 7.§ (3) bekezdés j.) pontja
d) 8.§ (12) bekezdés
e) 10.§ (2) bekezdés c.) pontja
f) 11.§ (6) bekezdés b.) c.) f.) pontja
g) 13.§ (1) és (5) bekezdése
h) 14.§ (4) bekezdése


Kelt: Jászivány  Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2017 november 29-i ülésén.



            Tari András    sk.                                                                   Márkus Erika   sk.
            polgármester                                                                                jegyző


A kivonat hiteléül:


Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került    2017.     XII.        hó       11.     nap.


                                                                                                          Márkus Erika
                                                                                                               jegyő

Csatolmányok
Megnevezés méret
1. sz. mell. 299.35 KB
2. sz. mell. 13.03 KB
3. sz. mell. 15.98 KB


(c) Jászivány Község Önkormányzata, 2010, 2014

Készítette:   Com&Com2005 Bt, Bagi László